Ahogy ígértem, ebben a hónapban a lila színt fogom körüljárni. Az éves színkörön ugyanis február hónapra esik a lila, ami egyben a vízöntő csillagjegyben születettek hónapja is. Már nem is csodálkozunk tehát azon, hogy a vízöntő jegy tulajdonságai sokban összecsengenek a lila szín minőségeivel.

Ki ne ismerné a legendás Hairt? A "Vízöntő kora" című dallal kezdődik (alább belinkeltem, mindenképpen hallgassátok meg és egyből ráhangolódtok a témára).

https://www.youtube.com/watch?v=EhbxI5eVnM4

Tulajdonképpen az egész film össze is foglalja azt, amiről a lila szín és a vízöntő szól. Megkérdőjelezni a megkövesedett szokásokat és új utakat keresni. Hátat fordítani a konvencióknak, felrúgni a szabályokat és szabadon élni. S bár ez is egy kétélű fegyver (a filmben az érem mindkét oldalát megmutatják), sokszor magunknak is érdemes elgondolkodni, hogy nem váltunk-e a megszokásaink rabjaivá, nem kötnek-e minket túlságosan a konvenciók, amelyeket félelemből, kényelemből, vagy más egyéb okból nem bírunk elengedni. Tudnunk kell, hogy a változás így vagy úgy, de mindenképpen megtörténik, az viszont már rajtunk áll, hogy miként fogadjuk. Aki bővebben akar olvasni a Vízöntő korszakról, ami tulajdonképpen mostanság kezdődik, annak ajánlom az alábbi linket:

http://2012.nethu.net/uj-korszak.html

Ám sokaknál, akiknek a lila színhez erős a kötődésük, éppen ez okozhatja a gondot. Nem merik elengedni a régi dolgokat, mert nem tudják, mi jön utána/helyette, de szenvednek iss adott helyzetükben és mélyen nagyon vágynak a változásra. Ugyanakkor a problémák magukban hordozzák a megoldást is, a lila ugyanis a remény színe. Tehát ha egy változási folyamatban vagyunk, ne agyaljuk túl a dolgokat (korona csakra, ugyebár), hanem nagy bizalommal és reménnyel engedjük el őket, hogy ezzel helyet adhassunk valami újnak. Akár egy fákon ugráló majomnak, el kell engednem az egyik ágat, hogy megfoghassak egy másikat. A lila a színkörön a kék (elengedés) és a vörös (új kezdet) között foglal helyet (végülis ez a két szín keveréke).

Minthogy a lila szín a korona csakra színe, elsősorban a gondolatok, a meditáció, az elmélyülés területeihez kötődik. A korona csakrán keresztül kapcsolódunk az égi (felső) szférákhoz, így az álmok, a sugallatok és a spiritualitás is ehhez a színhez kapcsolhatók. Akinek sokat fáj a feje, az talán hajlamos túlagyalni a dolgokat, sokat rágódik, nem képes továbblépni, ami akár depresszióba, végül magányba, elszigeteltségbe is sodorhatja. Ennek a magatartásnak az egyik oka lehet az önbizalomhiány, ami érdekes módon a sárga színhez kapcsolható, ami a lila komplementere (kiegészítő színe).

Akinek ilyen lila kihívásai vannak az életben, az próbálja a változást nem logikai úton kezelni, hanem hagyja magát jóhiszeműen sodortatni az eseményekkel, legyen nyitott a változásra. 

A Tarot-ban a lila színt a Torony lapjához rendelik. Ez a lap mindig drasztikus változásokra utal az életünkben, mert a tornyunkat nemcsak rossz alapokra építettük, de jól be is zárkóztunk bele. Ha mi magunk állunk saját fejlődésünk útjába, akkor bizony villámcsapás szerűen dől le a tornyunk és ezt hatalmas traumaként élhetjük meg.

Ugyanakkor magasabb szinten (a világos lila színhez rendelt) St. Germain arra figyelmeztet, hogyha az életünk díszletei változnak is, mi magunk állhatunk pozitívan, reményekkel teli és szabadon a változásokhoz és akkor nem csapásként éljük meg azokat, hiszen a változás szükséges (és csak a változás állandó az életünkben). Ennek egyik útja a szolgálat, önmagunk szolgálata (ami nem egyenlő az önzéssel). Ha meggyógyítjuk saját sebeinket, elengedjük a minket már nem éltető terheinket és a számunkra megfelelő életet éljük, akkor azzal másokat is jobban tudunk szolgálni. Egy kiegyensúlyozott, önmagával és a világgal harmóniában élő ember másokra is jó, gyógyító hatással van. A lila tehát a gyógyítás/gyógyulás színe is. Gondoljunk csak az ametiszt tisztító és gyógyító erejére, vagy a lila levendulára, ami az egyik legnagyobb gyógyerővel bíró növény. a lila szín belső derűt, reményt ad ahhoz, hogy a változásokat jól viseljük.

Nyilván mindenkinek van a családjában egy olyan mártír, aki állandóan a családért áldozza magát, lemond saját igényeiről és ezzel az egész családot sakkban tartja. Na, ő is lila. Csak éppen a lila kihívásaival küzd. Az igazi szolgálat nem ez.

A színhez kötődő lap még a Kardok 9. is, ami arra utal, hogy éppen (szellemi síkon) félelemmel, aggodalommal, bűntudattal küzdünk, s ez az állapot a rémálomig tud fokozódni. Küzdünk a démonainkkal, a lelkiismeret furdalással és tehetetlennek érezzük magunkat. Sok a kudarcélmény, a belső agresszió és a létféltés. Bizonytalanok vagyunk, rettegünk a kudarctól. Egy ilyen állapoton ki ne akarna változtatni? De ha ilyen félelmekkel küzd, akkor hogyan is tudna? Ilyenkor az a legfontosabb feladatunk, hogy gyógyítsuk a sebeinket és vessünk azonnal véget a rémálomnak, különben az élet hozza a fent említett Torony állapotot.

A lilához köthető a gyász és a halál. A katolikus papok lila stólát viselnek a gyászmisén. Maga a halál az egyik legnagyobb változás az élet folyamán, s mind a haldoklónak, mind a gyászolónak az elengedés, a remény időszaka. Lila színűek az adventi koszorú gyertyái is, amik a reménnyel teli várakozást fejezik ki. A negyedik -rózsaszín- gyertya pedig az a hatalmas szeretet-erő, ami Krisztussal érkezik el hozzánk, s a mire az Advent alatt várakozunk, megtisztítva  lelkünket.

S hogy mi köze ennek a februárhoz? Tulajdonképpen itt ér véget az év, hosszú sötétség van mögöttünk, amikor volt időnk szembesülni a hátrahagyott év tapasztalataival. Igazából nem szilveszterkor tesszük a nagy fogadalmakat és hozzuk a nagy döntéseket, hanem ilyenkor. Érdemes ebben az időszakban átgondolnunk, hogy mit is akarunk magunkkal átvinni a hamarosan kezdődő új évre. Ilyenkorra már nagyon elegünk van a hidegből, a fényhiánytól depressziósak vagyunk, az áporodott szobai levegőben oxigénhiányosak is, szervezetünk legyengült a megfázásoktól. Utolsó tartalékainkból élünk és már nagyon várjuk a tavaszt, a napsütést. Kezdjük tervezgetni, hogy mit csinálunk az évben, milyen új feladatokba kezdünk, milyen virágokat fogunk ültetni a kertünkbe, kirúgjuk a hülye pasinkat és tavasszal szerelmesek leszünk valaki másba. Hamarosan kezdődik a március, a magenta hónapja, amikor már elkezdjük az előkészületeket is, de most még arra érdemes koncentrálni, hogy min is akarunk változtatni. Kezdődik a böjt időszaka is. Érdemes tehát testileg-lelkileg megtisztulni, elmélyülni magunkban, hogy az új évet új alapokra helyezhessük. Ha jól akarunk mutatni nyáron a strandon, akkor nem is árt kicsit leböjtölni a téli felesleget, tornázni, stb.

A magam részéről horgoltam egy szép lila mandalát. Minden hónapban a hónap színében fogok horgolni egyet és az év végén szép láncba fűzöm össze. De jó lesz!!! Meg horgoltam kis lila virágos, tavaszváró kosárkákat is. No, és én is tele vagyok a saját világomat megváltó tervekkel. Reménykedve nézek az új esztendőre, hogy idén talán megvalósítok szép és jó terveket. S bár kétségtelenül totál giccses virágos kosárkákat horgolta, úgy döntöttem, nem törődöm azzal, hogy vajon mit gondol a "szakma". Nekem ez most jól esett. Remélem Nektek is!

Kellemes átmenetet és sok pozitív változást kívánok! Szeretettel,

Eszter

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.