teres 2012.08.12. 21:01

Hurrá, nyaralunk!

Ez egy hosszabb, részben panaszkodós bejegyzés lesz. No, nem azért, mert nem volt jó a nyaralás. Az anyósomékkal töltöttünk pár napot a Balatonon, ami nagyon jó volt. Imádom a Balatont és minden alkalmat megragadok, hogy évente legalább egyszer el is jussak oda. Mivel ez tavaly nem sikerült, ezért most különösen boldog voltam, hogy idén sikerült négy napra lemenni.

A szállásunk nagyon vicces volt, mert egy olyan házat béreltünk, amely valaha egy családé volt, amit már nem használnak. Ebből kifolyólag az elmúlt 30-40 év összes burkolata, bútora, villanykapcsolója, szanitere felsorakozott a házban pincétől a padlásig. Készítettem is néhány fotót, hiszen ilyen retró cuccokat hamarosan már nemigen lehet látni, mert a legtöbb házban ezeket újabbra cserélik. Kedvenceim a tapéták és burkolólapok voltak.

Fénykép0585.jpg

Fénykép0596.jpg

Fénykép0574.jpg

Ami viszont már kevésbé tetszett, az az volt, hogy a strandokat még mindig gagyi, de drága büfék és bódék uralják, jellegtelen szuvenírekkel, drága és szottyos lángossal és pokróc büfésekkel. Ezek után a legkisebb sajnálatot sem érzem, amikor a balatoni vendéglátók és trafikosok sírogatnak, hogy kicsi a forgalom, alacsony a fogyasztás és így nem tudják magukat egy szezon alatt rommá keresni. Hát ilyen színvonallal csak azon csodálkozom, hogy még akár egy fillért is keresnek. Mondjuk az egyszeri fogyasztónak nem nagyon van más választása, hacsak nem a klasszikus hűtőtáska-rántottcsirke-dinnye kombóval indul strandolni. Apropó, strand! Még mindig lehet méregdrágán életveszélyes, rozsdás vízibiciklit bérelni. Viszont azt elárulhatná nekem valaki, hogy a budikban miért nincs még mindig wc-papír, szappan és miért nem bírják a népek sz.rás után lehúzni a klotyót, miért kell körbebrunyálni a fajanszot és miért kell gumicsizmában megközelíteni a wc csészét. Ha ezeken túlteszem magam és elnyargalok egy trafikba, hogy vegyek valami kis balatoni emléket otthonragadt szeretteimnek, akkor várnak rám a kínai fröccsöntött ajándéktárgyak (falvanként csak a felirat változik), az indonéz gagyi ékszerek, ruhák és a sosem ismert mintákkal díszített "népművészeti" csicsák. Végül vettem néhány valóban balatoni fotóval díszített képeslapot. Végülis képeslapot küldeni ma már kuriózum.

De hogy jót is szóljak: a víz tiszta, maga a tó gyönyörű és nincs már az az eszeveszett tömegnyomor, mint régen. Nyilván ezért szomorkodik a szottyoslángosos.

Kijutott a rosszabb időjárásból is, amit úgy kell érteni, hogy az időjárás jó volt ugyan, csak a strandoláshoz kicsit hideg, ezért kicsit turistáskodtunk. Én ezt kifejezetten szeretem, mert a parton fetrengést gyorsan megunom általában. Tettünk egy kis körutat, így eljutottunk Nagyvázsonyba. A Kinizsi-vár gyönyörű. Nagyon jó állapotban van és kifejezetten izgalmas és szórakoztató végigjárni zegzugos tereit. Aki pedig nem szívbajos felmenni a torony tetejére, annak csodálatos kilátásban van része.

Fénykép0657.jpg

Fénykép0656.jpg

Aztán kiderült számunkra, hogy a közelben van egy pálos kolostorrom, ahova kis sétával eljutottunk. Ez a hely egészen lenyűgöző volt.Annyira jó volt az egész hely hangulata, hogy órákat el tudtam volna ott üldögélni. Aki arra jár, feltétlenül nézze meg.

Fénykép0660.jpg

Tovább haladva jártunk a művészetek völgyében alig pár nappal a rendezvénysorozat után és meg kell mondani, hogy Kapolcs akkor is nagyon hangulatos és szép, ha egyszerű hétköznapjait éli. Nem csoda, hogy ennyire szeretnek oda járni a népek. Aztán bementünk Tapolcára is a Malom-tóhoz, ahol én korábban még sosem voltam. Szintén nagyon pozitív meglepetés volt. Olyan a tó, mint egy kis ékszerdoboz. Kristálytiszta vizében több ezer színpompás koi úszkál. Sajnos erről nincs fotóm, mert menet közben lemerült a telefonom.

Ma pedig, hazafelé menet betértünk Tihanyba. Tihany a világ egyik legszebb és legkülönösebb helye. De ami a gagyivásárt  és a lepraéttermeket illeti, talán Magyarország legnagyobb gyűjtőhelye is egyben. Totál kiborultam rajta. Azon agyaltam, hogy tényleg nincsenek helyi ős- és kistermelők, népi- és nem népi iparművészek, képzőművészek, akik a portékáikkal megjelenhetnének ezeken a helyeken? Nem lehetne, hogy az itt kapható ajándéktárgyaknak valóban helyi jellege legyen? De maga a hely tényleg nagyon szép.

Jellemző továbbá, hogy amikor a turista irodában valamilyen prospektust akartunk szerezni arról, hogy milyen látnivalók vannak a környéken, koppantunk, mert ilyenek manapság már nem nagyon vannak (állítólag). Furcsa. Különben rengeteg szuperjó kulturális program, történelmi és természeti látnivaló van a környéken, csak nehéz róla tudomást szerezni. Biztató az a tendencia is, hogy a régi, falusi házakat próbálják eredeti szépségében felújítani és a falusi jelleget, hangulatot visszaállítani.

Szóval összességében jó volt, apró részleteiben hervasztó. Álljon itt egy búcsúkép a csodálatosan szép Balatonról:

Fénykép0674.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://teres.blog.hu/api/trackback/id/tr334708800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása