Ha nyár, akkor víz.

Nekem a vízzel elég sajátos viszonyom van. Imádom. Vízparton lenni, vitorlázni, csónakázni, állni az esőben, stb. Csak bele ne kelljen menni. Hideg és nedves. De nézni, szagolni nagyon szeretem. Talán ez is az oka, hogy sok vízzel kapcsolatos tárgyat terveztem és rajzolni, festeni is szeretem a vizet. Szökőkút függő is vagyok. Három hónapos római ösztöndíjam alatt feltehetőleg a város összes szökőkútját láttam. Ebben a témában szakdolgoztam. A diplomamunkám egy ivókút volt. Felnőtt életem egyik kedvenc megrendelése is egy olyan díj volt, ami a vizet ábrázolja. De ékszerbe is befoglaltam már a vizet. Ezekből a műveimből szemezgetek ebben a posztban.

Már Szegeden éltem, amikor megbízást kaptam, hogy a készítsek nívódíjat, amelyet olyan emberek, egyesületek, stb. kapnak, akik a Dél-alföldi régióban valami hasznosat, előremutatót hoztak létre. Némi gondolkodás után az a kép jelent meg előttem, amikor egy csepp víz hullámokat kelt a sima vízfelszínen. Valahogy így lehetne jellemezni ezeknek az embereknek a munkáját is. Ez különösen jól illik erre a régióra, hiszen a Dél-Alföld meghatározó kincse éppen az édesvize. Az ötlet megszületése után azonban jött a megvalósítás nagy kérdése. Miből, hogyan? Ilyenkor igazolódik be az elméletem, hogy korábbi kísérleteim nem hiábavalóak. Egy időben sok apró dolgot mintáztam porcelánból, aminek a tanulságai most jól jöttek. A végső tárgy egy anyagában festett, transzparens mázzal bevont porcelán plasztika lett, amely azt a pillanatot ábrázolja, ahogy a csepp hullámokat kelet a felszínen. Maga a vízcsepp egy kis ezüst golyócska, amely a díjból kiemelhető, és kitűzőként használható.

A plasztika egy kis kerek fadobozba került, amelynek tetején egy üveglap van, amire a díj szövegezése került.

A másik munkám, amit a mai napig első gyermekemnek tekintek, az egy sárkányos ivókút. A kutat diplomamunkaként készítettem a leányfalui játszótérre. Az, hogy a mai napig miért nem került felállításra egyrészt egy nagyon hosszú, másrészt egy nagyon tanulságos történet, így aztán megérdemelne egy külön posztot. Ha egyszer végre felállítjuk, akkor meg is fogom írni. Addig is megtekinthető élőben a leányfalusi könyvesboltban. Nagy büszkeségem egyébként, hogy a szobor 2011-ben elnyerte a 36. Szegedi Nyári Tárlat egyik díját (a Szabadtéri Játékok díját).

Azért is tartjuk a könyvesboltban, hogy minél többen láthassák, hátha találunk lelkes támogatókat, akik előremozdítják a kút elhelyezésének ügyét (főleg anyagilag). Akinek ezzel kapcsolatban kérdése van, írjon a teres.muhely (kukac) gmail (pont) com címre!

Kutakkal, vízköpőkkel kapcsolatos terveim vannak még. Szeretnék még olyan szobrokat készíteni, amelyek vízzel kapcsolatos mesebeli lényeket ábrázolnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.