teres 2012.08.29. 10:00

Nyár végi pörgés

Most látom csak, hogy milyen régen posztoltam utoljára. Ennek nyilvánvalóan az az oka,  hogy eléggé pörgősen teltek az utóbbi hetek. Jöttünk-mentük, hozzánk is jöttek, úgyhogy sok időm az írásra nem maradt. Persze ez az időszak sem telt tétlenül, ami a horgolást illeti. Nagyi terítői továbbra is terítéken vannak. Készítettem néhány új darabot. Imádom ezeket a ragyogó színeket. Ezt az elsőt  anyukámnak csináltam szülinapjára. Szereti a mandalákat, úgyhogy direkt szivárványosra csináltam. Azt hiszem, hogy tetszett neki.

Fénykép0557.jpg

A többi maradt a háztartásomban. A kicsit a gyermek szobájának ajtaja fölé tettük, a többi terítőként funkcionál.

Fénykép0749.jpg

Ahogy így elnézem a fényképezésen van még mit tökéletesíteni. Mentségemre szóljon, hogy a gyermek nagyon tevékenyen részt vett a fotózásban, ami azt jelenti, hogy folyamatosan leszedte az asztalról a modelleket vagy a lábamba kapaszkodva nyafogott. Lássuk be, így nehéz éles képet csinálni.

A gyermeknek új játékot is horgoltam. Még nyár elején vettem neki egy nagyon helyes mesekönyvet, ami egy Fridolin nevű kis békáról szól, aki ugyanazokat a dolgokat szereti csinálni, mint az én csemetém: takarít, buborékot fúj, dinnyét eszik és pancsol a vízben. Hogy az élmény nagyobb legyen, horgoltam egy Fridolint neki.

Fénykép0757.jpg

Szerintem egy kicsit gülüszemű lett, de sebaj, a gyermek nagyon elfogadó és a békák különben is gülüszeműek. Lefotóztam Fridolin társaságában Majmonkát is, aki karácsonykor érkezett hozzánk.

Fénykép0764.jpg

A horgoláson kívül kirándulni is voltunk a nagy magyar pusztában, ami elég varázslatos élmény volt. Én hegyek között nőttem fel és hegyvidéken éltem 5 évvel ezelőttig, amikoris az Alföldre költöztem, úgyhogy nekem még mindig szokatlan az olyan táj, ahol semmibe nem ütközik bele a tekintetem :).

Fénykép0713.jpg

Nem messze innen meglátogattuk egy elpusztított falu Árpád-kori templomának romjait is. Elképesztően szép hely (Csomorkány a neve). Földúton lehet megközelíteni (a műúttól kb. 3 km), fákkal övezett, árnyas hely a szinte sivatagos pusztában. Amikor odaértünk, az egyik fáról egy sas röppent föl.

Fénykép0717.jpg

Megjegyzem: a kirándulást a legnagyobb nyári kánikulában, hőségriasztáskor sikerült abszolválni. Úgyhogy délibábokból sem volt hiány.

Egyik este elmentünk az egyik sógorom Zsuzsijának kiskertjébe, ahol kisírtam egy szép nagy tököt és némi paradicsomot meg egy csokor friss mentát. Ahogy a begyűjtött szajrét letettem az árnyékba, olyan szép látványt nyújtott, hogy muszáj volt megörökíteni.

Fénykép0738.jpg

Amint kész a töltött tök és a tökkrémleves, azonnal megosztom veletek. Különben meg eddig is tudtam, hogy kertes házban akarok élni, de a friss paradicsom illatától megrészegülve ez a vágyam egyre sürgetőbbé vált.

Főztem is. Pontosabban folytattam az irányú kísérletezésemet, hogy kiváltsam az undormány bolti felvágottakat valami házi termékre. Vettem egy kiló csont nélküli karajt, amit kilapítottam, vastagon megkentem egy általam gyártott fűszerkeverékkel, feltekertem és sörrel locsolgatva megsütöttem. Brutálisan jó lett és felettébb költséghatékony.

Fénykép0702.jpg

Ahogy elnézem, ez lett a legélesebb kép. Hiába, a Nap a legjobb fényforrás. Legközelebbi posztomban újabb horgolt kosaraimat mutatom meg. Addig is: kellemes őszkezdést kívánok!

A bejegyzés trackback címe:

https://teres.blog.hu/api/trackback/id/tr594738936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása