Ma olyan, de olyan finom muffint sütöttem, hogy magam is alig hittem el. Ne féljetek, ez a fajta öntömjénezés nem jellemző rám, de hát ez tényleg nagyon finom lett és ezt el kell ismernem. No, de ne szaladjunk ennyire előre!

Napok óta annyira kegyetlen meleg van, hogy nemhogy sütni, de még enni sem nagyon jut eszünkbe. Életünket nagyjából strandtól strandig éljük. Ma azonban valami furcsa oknál fogva nekiláttam sütni-főzni. Takarítottam és szekrényt is rendszereztem. Durva. Biztos a front miatt...

Főztem például spárgás tésztát. A férjjel nagyon szeretjük a spárgát, dacára annak, hogy mérhetetlen büdöset lehet tőle vizelni. Állítólag azért, mert nagyon intenzív vesetisztító hatása van. Általában zöld spárgát szoktam venni és általában levest készítek belőle. Tegnap azonban csak fehéret kaptam, így a spárgaszezon vége felé. Az a jó a spárgás tésztában (túl azon, hogy finom), hogy nagyon gyorsan elkészül. Én a következőképpen csinálom:

fél kiló spárgát megtisztítok. Ezt úgy teszem, hogy a végét ott töröm le, ahol magától eltörik, majd egy zöldséghámozóval meghámozom a szárát. 2-3 cm-es darabokra vágom és blansírozom. Közben 3-4 gerezd összetört fokhagymát egy kis olívaolajon megfuttatok. Beledobom a leszűrt spárgát és egy marék (kb. egy csokor) felaprított petrezselymet. Az egészet pár percig pirítom, majd felöntöm 2 dl tejszínnel. Reszelt szerecsendióval, fehérborssal, sóval ízesítem, majd belereszelek kb. 5 deka sajtot, ami lehet füstölt is. Végül kb. 5 deka vajat felolvasztok a mártásban és ezzel el is zárom, mert elkészült. Közben kifőzök fél kiló szélesmetéltet is, amit a szószba öntök. Vagy fordítva. Jól összekeverem s már fogyasztható is.

A tésztafőzésre van egy szuper módszerem: én csak félig szoktam megfőzni a tésztát, majd elzárom, lefedem és hagyom 5-10 percig állni a forró vízben, amíg megdagad. Ezzel a módszerrel el lehet kerülni a középen kemény, kívül mászkos tésztákat és így garantáltan "al dente" lesz. 

Fénykép0361.jpg

Mai másik nagy művem a müzlis muffin. Ez azért érdekes, mert szinte megismételhetetlen, ugyanis egy általam a napokban gyártott müzliből készült. Úgyhogy előbb leírom, hogy ez hogyan készült s csak aztán ismertetem a muffin receptjét.

Szóval a minap megláttam egy molyt a spájzban. Rettenetes haragra gerjedtem és azonnal elkezdtem kinyomozni, honnan is jött a kis dög. Hát látom ám, hogy több dolgot is megtámadott, úgyhogy dobhattam ki egy csomó mindent (amit rettenetesen gyűlölök), viszont vannak dolgok, amiket annyira sajnáltam, hogy megpróbáltam megmenteni. Hál' Istennek a magjaimba nem költöztek be látványosan (bár nem vennék mérget rá), mindenesetre eldöntöttem, hogy mindent megpirítok (biztos halál). Így aztán megpirítottam 20-25 deka diót, ugyanennyi mogyorót, majd fél kiló napraforgómagot, fél kiló zabpelyhet és kb. 20 deka kókuszreszeléket. A mogyorót és a diót egy mozsárban durvára törtem, majd a többi hozzávalóval egy nagy csavaros üvegbe  töltöttem, összeráztam és kész is volt a királyi müzli. Lehet ezt az egészet teljesen más arányokkal, más magokkal, továbbá aszalt gyümölcsökkel is csinálni. Nálam most ilyenek voltak itthon.

No, tehát. Olyan muffint készítettem, amiben liszt helyett ez a müzli volt összedarálva. Az alapreceptet a nosaltyról töltöttem le, de az sem egészen ilyen volt, hanem hajdinalisztes és még egy csomó mindenben más volt. Na de itt az én változatom. Egy tálban összekeverek 1 csésze cukrot (lehet barna is), 1 csomag vaníliás cukrot, 2 tojást, 2,5 bögre kávédarálóban összedarált müzlit, 1 csomag sütőport, 1 csésze olvasztott vajat, 1 csésze tejet, 1 nagy marék mazsolát és egy teáskanál őrölt fahéjat. A muffinformát kibélelem papírokkal vagy kivajazom. Mivel ez nem fog annyira megnőni, mintha lisztből lenne, ezért majdnem tele lehet tenni a kosárkákat. Ebből nekem több, mint egy tálcányi jött ki. 180 fokra előmelegített sütőbe teszem és tűpróbáig sütöm. Az enyém elég morzsálódós lett, de ez nem befolyásolja az ízorgiát.

Fénykép0371.jpg

Ami a Mikulást illeti: csak mikulásos muffinkosárkám volt itthon. Ez nagyon menő így a júniusi kánikulában :). Apropó karácsony! Más ízesítéssel is el tudom képzelni ezt a muffint. Úgy, mint csokis-banános (csokiaprólék és a tej helyett banánpép), almás-fahéjas, mákos-meggyes, és így tova. Egyébként legközelebb úgy csinálom, hogy egy maréknyi müzlit darálatlanul hagyok, hogy kicsit darabosabb legyen. Ha valaki kipróbálná otthon bolti müzlivel, megírhatná, hogy milyen lett. Szerintem a finomságának a titka egyébként elsősorban a pirított mogyorónak és kókusznak köszönhető. Úgyhogy érdemes a bolti müzlit is megpirítani előbb.

Ami meg az időjárást illeti, ma azért esett is egy kicsit.

Fénykép0369.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://teres.blog.hu/api/trackback/id/tr214605403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.