E havi színünk a korallvörös. Nyilván kitaláljátok azt is, hogy a hozzá tartozó, vele összecsengő tulajdonságokat mutató csillagjegy pedig a Bika.

(Aki nem tudná, hogy miről van szó, annak tájékoztatásul ezt a bejegyzést ajánlom.)

Mivel mindig valamilyen zenével vagy filmmel indítok, ezúttal is így teszem. Ez a korszakalkotó jelentőségű film tulajdonképpen tökéletesen körüljárja a korall és komplementere, a türkiz témakörét. Nagyon ajánlom -ha láttátok, ha nem-, különösen az alábbiak olvasatában érdemes újra megnézni:

https://www.youtube.com/watch?v=PQE3vcwU97g

A korall szín tulajdonságait és kihívásait úgy a legkönnyebb megérteni, ha konkrétan a nemes korall állatra gondolunk, amely a csodálatos türkizkék (ez a komplementer színe) tengerben építi gyönyörű vörös vázát, telepeit.

A korall fő témaköre a közösséghez tartozás, a biztonság és ennek kihívásai. A korall színhez erősen vonzódó emberek érezhetik magukat elszigeteltnek, kirekesztettnek, illetve könnyen kerülhetnek függőségi viszonyba másokkal. Ezek a kihívások régi (talán nem is feltárt, akár karmikus) rossz tapasztalatokból, sérelmekből, sokkokból adódhatnak. Az ilyen módon sérült ember tele van félelmekkel, amik miatt hajlamos maga köré komoly falakat építeni (ahogy a korall építi mészvázát) és így saját magát kirekeszteni egy közösségből, legyen az család, párkapcsolat vagy más közösségi forma.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a korall ember szándékosan fel akarja magára hívni a figyelmet, ám ez rosszul sül el és így válik diszkriminálttá. A sérülésekből fakadó félelem önbizalomhiányhoz vezet és a kudarcoktól való rettegés annyira megbénítja az embert, hogy saját magát hozza függőségi viszonyba másoktól. Képes akár betegséget produkálni, hogy rászoruljon mások gondoskodására és így a saját életével kapcsolatos felelősséget elhárítsa magától. Mivel fél és bezárkózik, emberi kapcsolatai tönkre mennek (pl. meg nem vallott vagy viszonzatlan szerelem) és hiába vágyik másokkal összekapcsolódni, nem megy neki.

Lehetséges, hogy valaki manipulál minket (türkiz): elhiteti velünk, hogy egyedül nem is vagyunk képesek boldogulni az életben, ami egy nagyon veszélyes hely. Az ilyen kapcsolatokról való leválásokat segíti Azrael.

A korall színhez kapcsolható Azrael Arkangyal, aki a segítők angyala (neve jelentése: "Isten segítsége"). Azrael segíti például a haldoklókat és a gyászolókat minél könnyebben és fájdalommentesebben megélni az elszakadást. Segít feldolgozni a veszteségeket, hogy idővel tovább léphessünk. Enyhíti a szenvedést, felvidítja a búbánattól szorongó szíveket. Segít visszanyerni a hitet és a bizalmat, gyógyító energiákat közvetít. Azrael tanácsa az, hogy kezdjük el ezeket a falakat lebontani és együtt működni másokkal. Ha személyes veszteségeinket karmikus tapasztalatokként fogjuk fel, akkor szabadulhatunk csak meg legmélyebb kondícióinktól, függőségeinkből és ráébredünk a "minden és mindenki egy" érzésre.

Nem mindegy ugyanis, hogy függőségben vagy szimbiózisban élünk-e másokkal. A korall ember ajándéka, hogy harmóniában él környezetével, mert tudja, hogy mi a szerepe, hol a helye az egész rendszerben. A kölcsönös egymásra utaltság nem börtön. Aki ezt így éli meg, az szavaival, érzelmeivel, tetteivel úgy bánik, hogy az a közösségnek is javára váljon. A korall számára fontos a család, a harmónia, a szép környezet. Ő maga képes békét, szeretet nyújtani másoknak. Tartozni akar valahova, ahol egyenrangú együttműködésben élhet.

A korall számára nagyon fontos a biztonság. Minden döntése előtt hosszan mérlegel, kockázatot nemigen vállal. A vörösnél említettem az anya-gyermek kapcsolatot. Nos, a korall már az a kisgyermek, aki kezdi felfedezni magát (egy kis sárga tudatosodás keveredik a vörösbe), de még abban a tudatban, hogy anyja mindig ott áll mellette és biztonságot nyújt. Elkezdődik tehát egy leválási folyamat, amikor kezdjük kibontogatni, kik is vagyunk mi valójában, s hol is van a helyünk a világban. Ez egy alapvető korall téma. A vörösnél említettem a Szeretők lapját, ami a választásról, döntésről szól. Miután meghoztuk döntésünket, el kell engednünk azt, ami már nem a miénk, hogy elinduljunk afelé, amit választottunk. A kisgyerek elengedi anyja kezét, hogy megtegye első lépéseit. Ha ebbe a folyamatba valami hiba áll be (pl. egy olyan anya, aki telenyom minket szorongásokkal), akkor újra és újra visszatántorodunk és nem haladunk sehová.

A korall komplementere, a türkiz, pontosan az ellenkezőjén dolgozik. A két szín kapcsolata pont olyan, mint a tenger fenekén biztosan építkező korall és a körülötte szabadon áramló tengeré. A türkiz minden kötöttségétől szabadulni kíván. Nem a kapcsolódás lehetőségét keresi, hanem a magabiztos, szabad szárnyalást. Régi berögződéseitől, függőségeitől nem azért akar szabadulni, hogy ezáltal harmonikus kapcsolatokat hozzon létre, hanem azért, hogy saját útján elindulhasson és szabadon fejezhesse ki magát. Ugyanaz a feladat, csak az egyik egy külső (korall), a másik egy belső (türkiz) utazás. De erről bővebben majd novemberben.

A Bika jegy nagy világkorszaka az egyiptomi kultúra időszakára tehető. A hatalmas, rendíthetetlen templomok, a bikakultusz, a luxus iránti igény jellemezték ezt az időszakot. A közösségi együttműködésnek eklatáns példája a piramisok építése. Ugyanakkor érvényesül a másik pólus, a Skorpió (türkiz) hatása is a halottkultuszban és a túlvilági életbe vetett hitben.

A vörös korallból készült ékszereknek, amuletteknek ősidők óta védelmi képességet tulajdonítanak a legkülönbözőbb kultúrák.

Összefoglalásként egy kicsit még visszatérek a kisgyermekes példára: az a kisgyerek, aki tudja, hogy számíthat anyja segítségére (nincs egyedül), bátran elengedi anyja kezét, hogy megtegye első önálló lépéseit. Nyilván néha fenékre ül, beüti magát itt-ott, de mindig feláll és tovább próbálkozik (na jó, néha pityereg kicsit).  Ez azért van, mert őt nem köti még meg az eleséstől való félelem. Ősbizalma teszi őt ilyen magabiztossá. A pillanatnak él, nem elemezgeti a helyzetet, a lehetséges kockázatokat és korábbi sikertelenségeit. Ha ez visszafogná, soha nem tanulna meg járni. Az anyja biztatja, vigasztalja, így segíti őt. A gyerekben csak annak hatására alakulnak ki szép lassan kétségek, majd veszti el a bizalmát önmagában és a világban, amit a környezete sugall: ha azt sugallja, hogy ő ügyes és a világ nem egy olyan rettentő veszélyes hely, illetve hogy mindig számíthat valakire, akkor a gyermek talán nem lesz annyira frusztrált.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.